A Török Nagy Nemzetgyűlés kivitelezésének egyik irányítója: Hillinger Ferenc
Az 1920-as és 30-as évek alatt, a Török Köztársaság új fővárosa, Ankara kiépítése során a legfontosabb középületek tervpályázatai között az egyiken két magyar építész nevét is említhetjük.
A Török Nagy Nemzetgyűlés épületének 1937. évi január 11-i határozatban kiírt tervpályázatán ugyanis Vágó József is indult. A Vágó József által a Török Nagy Nemzetgyűlés épületének tervpályázatára készült terv megjelent a törökországi sajtóban is – valamennyi pályázati terv publikálásra került a korszak legfontosabb törökországi építészeti folyóirata, az Arkitekt hasábjain. A tervpályázaton induló 14 építész körül végül Clemens Holzmeister terve valósult meg, aki akkoriban már gyakorlott tervező volt a köztársaságkori Törökországban.
Így, habár az épület nem a magyar származású tervező elképzelései alapján öltött formát, megvalósulásának mégis volt magyar vonatkozása. Kivitelezésének irányításán ugyanis Hillinger Ferenc is dolgozott. Hillinger Ferenc tehát magyar építészként bejárta azt az utat, amely a kor Törökországának német, osztrák, vagy francia építészeire volt jellemző. A kora-köztársaság korában mind Isztambulban, mind pedig Ankarában oktatott, számos épület kivitelezésén és tervezésében vett részt német és osztrák kollégákkal, főként Bruno Tauttal és Clemens Holzmeisterrel, emellett szakmai folyóiratokban szaktanulmányt jelentetett meg. Így méltán tekinthetjük központi személynek a korszak magyar-német-török kapcsolatai vonatkozásában.
